HTML

gothicsvab.jpg

veledvv.jpg

Friss topikok

A világ egy baranyai sváb lány szemével

Fekete György, a sötét lovag

2012.12.19. 08:49 Stefánia kisasszony ✠ peenemündei tündérke ✠

A rendszerváltás után, az aczéli kultúrpolitika elmúltával a nemzeti érzelmű művésztársadalom joggal hihette, hogy közeleg az idő a nemzeti ihletésű kulturális élet megteremtésére és felvirágoztatására, s teljes jóhiszeműséggel gondolhatta, hogy a régi diktatórikus korszak a maga nemzettagadó internacionalista osztályuralmával, autokrata kormányzati rendszerével, erkölcstelen életfelfogásával és marxista kultúrpolitikájával együtt végleg eltűnik. Sokan úgy érezhették, hogy új eszmék, új célok, új világfelfogások, társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai rendszerek vannak kialakulóban, és ebben az új rendben a nemzeti kultúra központi szerepet fog játszani. Hatalmasat tévedtek. Tömegesen kellett szembesülniük azzal, hogy tudásuk és tehetségük hirtelen elégtelennek, elavultnak s végzetesen alkalmatlannak minősült, miközben mások – az előző rendszer kegyeltjei és talpnyalói – óriási művészi sikereket értek el az új államideológia, a liberalizmus zászlaja alatt. Nem volt itt semmiféle rendszerváltás, mindössze annyi történt, hogy a szociáldemokratává és liberálissá vedlett kommunisták a libertariánus kozmopolitizmus égisze alatt folytatták azt a rombolást, amit korábban a proletár-internacionalizmus jegyében műveltek. A nemzeti érzelmű művészeknek a kezdeti remények után hamar rá kellett döbbenniük, hogy még az Aczél-korszak kultúrpolitikájánál is sötétebb rendszer van épülőben. A nemzeti-keresztény kultúra soha nem forgott még olyan komoly veszélyben, mint az elmúlt két évtized alatt. Számszerűen, dokumentumok bemutatásával is bizonyítható, miképpen alkalmazták a liberalizmus lassan ölő mérgeit a nemzeti érzelmű művészek ellen. A nemzeti érzelmű művész szinte egy egész világgal állt szemben. A lét legkeservesebb problémáival kellett küszködnie (sokan az éhezés határán jártak és csak a közeli rokonok, barátok támogatásának köszönhetően tudtak életben maradni), s ha ezen már túljutott (tehát sikerült valahogy egy kiszáradt kenyérhajat összekoldulnia), keresztül kellett verekednie magát a liberális kultúrdiktatúra drótsövényein és aknazárjain, s ha emberfölötti kitartásának, áldozatkészségének köszönhetően műve végre megjelenhetett, még nem érezhette magát teljes biztonságban. A látszólagos nyugalom időszakában is állandóan feje fölött lógott a liberálfasizmus Damoklész-kardja. Egy elhibázott nyilatkozat, egy meggondolatlan mondat is elég volt ahhoz, hogy valakit kiátkozzanak és egy életre ellehetetlenítsenek. Megállapíthatjuk tehát, hogy a nemzeti kultúrát az SZDSZ által irányított liberális kultúrpolitika elsorvadásra ítélte.

sotetszarvn.jpg

A halálraítélt nemzeti kultúra azonban megfellebbezte az ítéletet és szinte csodával határos bizonyítékát adta törhetetlen életerejének. A száműzött és háttérbe szorított nemzeti érzelmű művészek nyomorogtak, éheztek, fűtetlen padlásszobákban hidegtől gémberedett ujjakkal dolgoztak, mégis valami csodálatos élni akarás, lelkesedés, a jövőbe vetett hit jellemezte őket. Mi tartotta bennük a lelket? A megsejthető jövőbe és a végső igazságba vetett hit. Hogy van igazság, a múltból pedig tanulni kell és lehet. Hitték s remélték: szülőföldünk ölében magyarnak lenni érték. Olyan nagy erőforrás, mely fölér a világ minden kincsével. Megnyugtatta őket a szebb jövő hite s a tudat, hogy ebben a jövőben mindenképpen helyet kapnak. A nemzeti kultúra tehát életben maradt, sőt lassú fejlődésnek indult. A megfelelő kulturális légkör és szervezet azonban még mindig hiányzott a keresztény-konzervatív művészeti élet kibontakozásához. Ezt teremtette meg a kiváló magyar művész, az organikus építészet magyarországi úttörője, Makovecz Imre, aki 1992-ben kezébe vette a nemzeti érzelmű művészvilág sorsának irányítását és megalapította a Magyar Művészeti Akadémiát. Makovecz fölényes keresztény műveltsége és egyéni szeretetreméltósága elbűvölte a nemzeti érzelmű művészeket, és ebben a nehéz időszakban határozott erkölcsi iránymutatással nyújtott segítséget és erősítette meg a reményt: nincs olyan rossz tendencia – legyen az bármilyen kedvezőtlen is –, amely ne lenne visszafordítható. Az MMA azonban már megalapítása pillanatától kezdve súlyos anyagi problémákkal küszködött és gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy nagy szükség van egy olyan  államférfira, akinek lelke erős, aki messzire látó, és minden ízében magyar, s aki képes felismerni a Művészeti Akadémiában rejlő lehetőségeket. Kéréseik meghallgattattak, s a gondviselés a tudomásukra adta, hogy a Magyar Művészeti Akadémia még nem végezte be történelmi küldetését. A gondviselés ezt akkor nyilvánította ki érthetően, amikor liberálbolsevik terror pusztítsa után Orbán Viktor személyben olyan vezért küldött, aki ki tudta emelni Árpád népét mélységes megaláztatásából. Orbán még a kormányváltás előtt megígérte Makovecznek, hogy az Akadémia "megkapja méltó helyét a magyar kultúrában" 2010 után. És amit ő megígér, az nem üres szó, hanem valóság.

A legolvasottabb magyar internetes portál címlapján 2012. november 15-én jelent meg az „Ultrakonzervatív akadémiára bízná a kormány a kultúrát” című írás. Minden túlzás nélkül mondhatom: történelmi pillanat volt ez a rendszerváltás utáni magyar történelemben. Történelmi, ismétlem, és nem a tréfa kedvéért. Történelmi pedig azért, mert Földes András cikke egyértelműen megmutatta, hogy a balliberális kultúrdominancia , ami ugyan megroggyant agyaglábakon, de állt, most készül végképp összeomolni. A jövendő történetírása egészen világosan meg fogja mutatni, hogy Földes András cikke lényegében véve nem más, mint a csődbe juttatott, végleg sarokba szorított liberális szellem utolsó kétségbeesett ágaskodása, segélykiáltása. A magyar publicisztikában talán nem található megrendítőbb, őszintébb, emberibb írás, mint Földes András Fekete Györgyöt gyalázó cikke. Valóságos könyörgés az országot szorongató háttérhatalmi struktúrákhoz, hogy akadályozzák meg az MMA terjeszkedését, mert az ultrakonzervatívok (értsd: normális emberek) terjeszkedése már a balliberális kultúrhatalom  működését veszélyezteti. A liberálisok az elmúlt évtizedekben korlátlan hatalmat gyakoroltak a magyar kultúra felett, így hát természetes és érthető, hogy nem tudnak hatalmuk elvesztésébe beletörődni. A keresztény-nemzeti értékeket képviselő kulturális kormányzatnak most az a dolga, hogy megfellebbezhetetlen határozottsággal és kíméletlen magabiztossággal véghezvigye a nemzeti fordulatot. Fekete Györgyöt pedig nem kell félteni. Ő abból a kemény fából faragott okos, hasznos, régi magyar urak közé tartozik, akiket bármely állásba dob a sors szeszélye, mindig megállják helyüket. Ha támadják, tűrni fog. Tűrni fog csüggedés nélkül. Tűrni fog, remélve a szebb jövendőt, s bízva ügyének igazságában. Ő nem hős, hanem egy néma őr, éber védelmezőnk. A magyar kultúra ügyéért küzdő önfeláldozó harcos. Egy sötét lovag.

28 komment · 1 trackback

Címkék: vélemény politika közélet kultúra művészet Fidesz Orbán Fekete György

A bejegyzés trackback címe:

https://stefania.blog.hu/api/trackback/id/tr174972700

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2012.12.19. 13:57:04

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nandras01 2012.12.19. 11:01:29

stefi for prezident!
mögest sikerült felülmúlnod magad, drága stefi.
szemezni akartam a gyöngy- mondataidból, de egy idő után be kellett látnom, hogy nem lehet kiragadni egy- egy szót, mondatot.
úgy kerek és tökéletes az egész, ahogy van.
de mégis, mégis megragadott egy mondatod:

"A száműzött és háttérbe szorított nemzeti érzelmű művészek nyomorogtak, éheztek, fűtetlen padlásszobákban hidegtől gémberedett ujjakkal dolgoztak, mégis valami csodálatos élni akarás, lelkesedés, a jövőbe vetett hit jellemezte őket."

fantasztikusan plasztikus és élő a kép. talán, csak a halványan pislákoló gyertyafény és a sarokban síró kisded hiányzik.
pótold kérlek, ha tudod.
ha nem, az sem baj. nem csökken az értéke ennek nagyszerű, magyarságtól, nemzet és küldetéstudattól átszellemült himnusznak.
mert ez nem írás, nem egy egyszerű blogbejegyzés, ez himnusz.
sőt!
HIMNUSZ- így, csupa nagybetűvel.
nehezen lehetne neki méltó helyet találni a nemzet dicsőségfalán... talán, ha sikerülne elérni, hogy kikerüljön a nagy nyilvánosság elé, oda, ahová amúgy is naponta járnak a magyar emberek (mit magyar emberek, MAGYAR EMBEREK) hosszú, tömött sorokban, hogy leróják hálájukat a nagy vezér, a legdicsőbb és legmagyarabb magyar, orbán viktor előtt.
szóval, ki kellene függeszteni minden ner mellé, okulásául a nemzetáruló, szociálkommunistaliberálismocskostetű részére, akik még ma is, mint titkos féreg foga, rágják szent hazánk testét...
elakad a szavam drága stefikém. bearanyoztad a napomat!
köszönöm, stefi!

k12pista 2012.12.19. 12:26:06

Kedves Stefi!

Csak most fedeztelek fel, csodálatraméltó soraid valóban dicséretre méltók.
Sajnálattal olvastam azonban, hogy néhány piszkos liberálbolsi internacionalistakommunistacionista söpredék nem képes méltányolni mindazt a mélységet, melyet feltársz előttük.
Nekik csak annyit üzenek, aki nem érti a Fekete humort, annak annyi.

Csak így tovább és még sok embernek ajánlom műveid

Boli – Ch.T. is, meg hát! 2012.12.20. 16:31:05

"Fekete nem volt kedvenc, de partvonalon sem volt a Kádár-rendszerben" - mondta egy belsőépítész az MMA-elnök szocializmusban végzett munkásságáról. Nevéhez valóban megszámlálhatatlanul sok kiállítás, tervezés fűződik, és ezekért meg is kapta először a Munkácsy-díjat, majd 1984-ben a népköztársaság érdemes művésze lett. 1958-tól hat éven át az Általános Épülettervező Vállalatnál dolgozott, először tervező, majd irányító tervező beosztásban, 1964-ben viszont kilépett az állami cégtől, és úgynevezett magántervezőként teljesítette az állami megrendeléseket. Nem is akárhol, száznál is több magyar kiállítás belsőjét tervezte meg külföldön, Londontól San Franciscón és Torontón át Damaszkuszig. Emellett múzeumok, színházak, művelődési házak, SZOT-üdülők belső tervezésére is felkérték.

Nem volt magányos remete

Az akkori művészeti életet ismerő forrásaink és egy Feketével korábban együtt dolgozó építész szerint azért kapta sorra a megrendeléseket, mert "jó kapcsolatai voltak mindenfelé, jól helyezkedett, jól keverte a kártyákat". Habár többen is hallottak a pletykáról, hogy Feketét az állampárt beszervezte, és ügynöki tevékenysége miatt utazhatott sokat, ezt minden beszélgetőtársunk kizárta. Egy őt jól ismerő építész szerint egyszerűen arról volt szó, hogy bár magántervező volt, nem a szó mai értelmében volt szabadúszó. Például többször is részt vett a pénzek és megrendelések elosztásért felelős Művészeti Alap zsűrizésében, vagyis "nem volt büntetésben, nem volt magányos remeteként a körön kívül".

Feleségével, Sunyovszky Szilvia színésznővel

Olyannyira nem volt magányos, hogy 1968-ban tagja volt az úgynevezett Prizma 13 csoportnak, amely építészek, keramikusok és textilművészek klubja volt, és többnyire egymás lakásán vitatták meg a kulturális élet aktuális ügyeit. A csoportot ismerő egyik művész szerint Feketének már ebben az időben nagyszabású vízió voltak arról, hogy kellene működnie a magyar művészetnek. Az ismerős szerint akkor a művészek szabadságát és a művészet sokszínűségét hirdette, ezért ez az ismerős döbbenten hallgatja mai nyilatkozatait arról, hogy "fütyül a kisebbség által a többségre erőltetett áldemokráciára", ahogy ezt például az Indexnek megfogalmazta.

Fekete egy interjúban elárulta, a Kádár-rendszerben csak egy megrendelést utasított vissza, azt sem politikai okok miatt. Károly herceg, a brit trónörökös tiszteletére egy kastély belsejét kellett volna megépítenie, és állítólag olyan csillagászati összeget ajánlottak a tervezésre, ami a többszöröse volt annak, amit egy múzeumra vagy más kiállításra költöttek. Így elmondása szerint morális okok miatt visszautasította a felkérést.

Vátesznek képzelte magát

A szocializmusban is jól működő kapcsolatrendszerét bizonyítja, hogy 1980-ban a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola igazgatója lett. Három év múlva ugyan elbocsátották, mert szakmai nézeteltérése támadt az Iparművészeti Főiskola akkori rektorával, de utána 1984-től ismét egy állami cég, az Idea Iparművészeti Vállalat művészeti vezetőjeként dolgozott. A nyolcvanas évekből a Hír Tv-nek mégsem az elvállalt tisztségeket, hanem egy "sorsfordító beszélgetést" emelt ki.

A nyolcvanas évek elején az öccsével egy kórházi szobában feküdt Pilinszky János költő, aki egy látogatás alkalmával azt mondta neki, "vizsgáld meg magad, mire vagy alkalmas, nem vagy tisztességes, ha valamire alkalmas vagy, de nem teszed meg". Fekete ezt úgy fordította le magának, hogy "le kell petézni" ott, ahol úgy gondolja, feladata van - mondta az interjúban, és akkor is ez járt az eszében, amikor 1988-ban politizálni kezdett, és megalapította az MDF XII. kerületi szervezetét.

"Egy rendkívül kellemetlen stílusban okoskodó, agresszíven tudálékoskodó figura volt" - emlékezett vissza rá egy MDF-alapító. "

Boli – Ch.T. is, meg hát! 2012.12.20. 17:02:47

Berci&Talpnyalesz Team! El kell ismernem, ami szar, az szar!
Szép dolog a szervilizmus, remélem meg is éri. :))
Ez, a 'Kormányszóvivői Iroda Közleménye' stílust prezentáló fos is méltón illeszkedik ebbe a melléktermék folyamatba. Be van csatornázva...

Boli – Ch.T. is, meg hát! 2012.12.20. 23:19:36

BerciTeam!

Ajánlott képanyag, a másik mellé, dedikáltathatjátok is a szomszéd irodában!
"SUBBA 2012-es év unortodox faszfogás díj nyertese."

subba.blog.hu/2012/12/20/subba_2012-es_ev_unortodox_faszfogas_dij_nyertese

húzzad neki shakespeare 2012.12.21. 08:43:35

Makovecz is egy fidesznyik volt, a zorbán cimborája. Már alapfokú oktatási intézményt is neveztek el róla egy Sz.Sz.Beregi Fidesz vezetésű kisvárosban. Meglásd,lesz itt még Pataky Attila Szakközépiskola, meg Stefánia Társadalomtudományi Egyetem is!

Bakacsin 2012.12.23. 18:39:55

Hetek óta nem néztem a blogodat. Most idetévedtem.

Nem olvastam el, mert a nyilvánvalót nem érdemes elolvasni. Viszont a főoldaladon elhelyezett gyászkeretes Orbán kép tetszik.
Te már tudsz valamit fényességes urunkról, amit mi, földi halandók még nem? A gyászoló rokonok menete is készül már?

Boli – Ch.T. is, meg hát! 2012.12.26. 10:16:04

SSteffyke tegnapi, a karácsonyhoz és a világnézetéhez illeszkedő hitvallása, persze Ezüstróka álnéven... :)

Idézem:
"Talán meg kéne hatódnom ezektől a szánalmas proliktól? Lusták voltak, elbízták magukat, gondtalanok, restek voltak s így megérdemlik sorsukat. Minden évben elárasztják az internetet azok a felvételek, melyeken éhező, nyomorgó, lerongyolt prolik szerepelnek, nagy zöldséges szatyrokat cipelnek, lyukas cipőben álldogálnak a lucskos utcán egy tál meleg ételért. Az ellenzéki propagandagépezet tagjai e nyomorúság ábrázolásában igen naturalisták, látható kedvvel festik a másik nyomorát. Engem azonban nem érdekel a nagyvárosi lumpenprolik nyomora."

A Karácsony, az Ünnep, a Szeretet... Értem én!
Paraszt vagy, ott, a Hivatalban is.

Autszajder 2013.01.03. 09:28:04

Kedves Stefike!

Ne haragudjon, hogy megkérdezem, de maga hülye?

Kis ember 2013.01.30. 01:32:30

Kedves Stefike!
Szerelmes lettem Önbe. Volna egy ajánlatom: csináljunk gyereket!
Magamról annyit, hogy negyven felé közeledő, valaha szőke, ma már kissé kopaszodó, egykor sportos, mostanában már kissé elnehezült, árja kinézetű férfi vagyok. Legalábbis mások szerint. Érdekes módon a német nyelvet pillanatok alatt tanultam meg, ellentétben az angollal, melyre nem áll rá a szám s az orosszal, melyet 9 éven át hiába tanítottak az iskolában.
Azt hiszem, ezek az Ön számára fontos információk.
Ne érdekelje, ha nem vagyok szimpatikus, a Hazának sok hozzánk hasonló gyermekre van szüksége.
Ha egyebekre kíváncsi, várom szíves válaszát itt a blogon!
Üdvözli Önt forró szíve minden melegével s hideg kék szeme minden csillogásával:
Kisember (Kleinmann)

dávidzoli 2013.01.30. 15:08:45

@Kis ember: Ha másra nem, a Kleinmannra csak ledobja a bugyit az az árja luvnya, akarom mondani fraulain Stefi (vagy hogy írják, én csak a délkelet-bajort beszélem, meg a szászt) :)

Kis ember 2013.01.30. 15:50:00

@dávidzoli:
Hát még ha tudná, hogy a keresztnevem Max. És kitalálhatod, hogy ez mire utal. :)

Kis ember 2013.01.31. 00:30:37

@Félázsiai fahéjas Boli – Ch.T. is, meg’há...:
Sajnos még nem. Pedig ma már rá gondoltam, amikor...
Na mindegy, szóval rá gondoltam. Remélem minél előbb válaszol és válasza igenlő lesz.

DezInf 2013.02.06. 14:12:11

@Kis ember:

Elfelejtetted megemlíteni,hogy kis ember nagy bottal jár :D
Erre biztos ráharap:))))))))

szempontpuska 2013.02.08. 20:08:51

Hamar kifulladt a blog, pedig szórakoztató volt :-)

Huorn 2013.02.15. 17:41:47

Kellemetlen. Tényleg nem lesz több bejegyzése?

lbm · http://nertars.blog.hu 2013.02.20. 19:31:35

Drága Stefike! Annyira örülök, hogy megtaláltalak! :-) Kimondottan hiányoztál nekem a V.-ról. Hiányoltam az olyan mondataidat mint ez: "A gondviselés ezt akkor nyilvánította ki érthetően, amikor liberálbolsevik terror pusztítsa után Orbán Viktor személyben olyan vezért küldött, aki ki tudta emelni Árpád népét mélységes megaláztatásából."... :-DD
Egyem a szívedet :-) Soha nem tudtam, hogy ezekkel a megnyilvánulásaiddal csak kigúnyolod a Viktorimádó nagyon népnemzeti embörkéket', vagy valóban komolyan gondolod. Na most sem sikerült erre rájönnöm, de minden esetre egy élmény volt. Megint jót röhögtem :-)

zupasta · http://mikor-melyiket.blog.hu/ 2013.02.21. 16:09:07

Nem kell provokálni. Tényleg nagyon sajnálom, hogy ennyi volt, feladta, kifogyott a szuflából. Kemény, baranyai sváb lány, még csak nem is csúnya, de úgy látszik, ezt a sok támadást már nem bírta. Nem bírta tovább erővel, nem tudta már magát megvédeni, sem a blogját, amit ő maga hívott életre, gondozta, dédelgette - majd megvált tőle. Borzalmas, amikor egy anya úgy érzi: ott kell hagynia a saját gyerekét, mert már, nem tudja tovább védelmezni, ezért inkább kiszolgáltatja a farkasok hadának.

Stefi, ha ezt látod, kérlek, térj vissza! Bár nem állunk mindenben egy platformon, és bizony vannak így még többen, Neked bírnod kell minden záport és zivatart, nyomulni előre, és megvédened az eszméidet, gondolataidat, értékeidet - ha nem önmagukért, akkor legalább saját magadért! Tedd meg, ne félj, keményebb vagy te annál, mint hogy minden kósza szél elfújjon!

Én megvárlak.

Egon Krenz 2013.02.21. 20:48:14

Elég ritkán posztol kegyed. :)

húzzad neki shakespeare 2013.05.24. 19:16:15

Muttyííí!!
Annyi becsületetek sincs, mint penészestengerimalacszar!
Nyeh!!!

Boli – Ch.T. is, meg hát! 2013.09.04. 00:12:02

Arany tündér nyuszifülem!
Olyan kis antipatikus, agresszív, népművészeti agyagedény formák vagytok.

www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=KqCHwqnqsRk

Ezek még a régi bolseviki beidegződéseitek, vagy már az új, betanult NER kompatibilis köcsögségeitek?
Merthogy nem mindegy... :)
Te, tiszta jóindulatból szólok, hogy Piktorunk egyre szarabbul néz ki. Nem kéne ennek valamit szednie, a kis kék bogyók helyett?

Boli – Ch.T. is, meg hát! 2014.02.25. 21:10:25

Nyuszifül!
Jó, tudom, többen vagytok, de valamelyikőtök aktiválódhatna már, qrva gyengék ezek a mai kubatovista komcsik, ritka gyenge a felhozatal. Visszasírunk... gábris haverod tökre benácult, egy alomból vagytok, talán még kiszes is volt, mint Piktorod, na jó, azért gábriska nem lett utána a Liberális Internacionálé alelnöke, pláne nem 8 évig, de akkor is... Bercit csókoltassuk sokat kacagunk rajta... is... csókpuszi! :)
A Boli
süti beállítások módosítása